Elek Betti

Most érzem igazán, hogy jó úton járok

Most érzem igazán, hogy jó úton járok

2017. április 06.

 

_mg_6360_masolat_2.jpg

A fiatalkori éveimet azzal töltöttem, hogy folyamatosan megpróbáltam valaki lenni, aki nem én vagyok. Folyton szimbiózisban éltem valakivel. Mindig megakartam felelni valakinek - legfőképp mindenkinek. Sosem azt kerestem, hogy szerintem mi lenne a jó, én mit akarok, hanem, hogy mi a jó a környezetemnek, mi felel meg az elvárásoknak és mi az a fajta viselkedés aminek következtében majd elfogadnak, ami által majd tökéletesen beilleszkedem a tömegbe.

Átlagos akartam lenni és átlagos is lettem - hétköznapi élettel és hétköznapi álmokkal.

Hosszútávon viszont nem volt komfortos számomra az általam kialakított élet. Nem tudtam megmagyarázni, hogy mi az ami nem jó, egyszerűen csak éreztem, hogy ott ahol vagyok, az nem nekem való. Folyamatosan kerestem az utamat, de közben még magamat sem találtam meg igazán. Csak tengődtem, ez a céltalanság pedig éveket vett el az életemből.

Több zsákutca is volt az életemben – melyekről akkoriban szentül hittem, hogy a helyes út és jó irányba tartok vele – szuper helyeken dolgoztam és érdekes munkát végeztem, de mindig viszonylag hamar elmúlt a lelkesedésem és „kiégtem“. Éreztem, hogy valami hiányzik, de nem tudtam, hogy hol keressem és igazából a kellő bátorságom sem volt a keresésére indulni.

Általában csak a körülményeimre bíztam magam és sodródtam a lehetőségekkel – lényegében teljesen kiadtam a kezemből a saját életem irányítását.

 

A nagy találkozás

Szerencsére időközben – 2015 elején - a sors úgy hozta, hogy alkalmam nyílt megismerkedni valakivel, aki végül gyökerestül megváltoztatta az életemet: Magammal.

Itt vette kezdetét az én igazi történetem. Elkezdett foglalkoztatni az az „idegen“ akit a tükörben látok nap mint nap – megakartam ismerni.

Elkezdtem befelé figyelni, látni – nem csak nézni, magamra fókuszálni, jobban megismerni saját magamat, a határaimat, az érzéseimet, a félelmeimet, a vágyaimat és a reakcióimat – úgy igazán. Önismereti könyvekbe és hanganyagokba ástam magam, önfejlesztő tréningeken vettem részt – ez pedig új kapukat nyitott meg előttem.

Ekkor történt nálam az „áttörés“ – Felismertem, hogy felelősséget kell vállalnom a döntéseimért és ezzel együtt az életemért. Ez nem csak kezdetben volt nehéz, de még most is néha rémisztő feladat, viszont ez kellett ahhoz, hogy végre merjek kockáztatni, hogy kimerjek lépni a komfortzónámból és hogy elmerjek indulni egy általam teljesen ismeretlen úton.

El kellett engednem a félelmeimet, az elvárásokat, a kötöttségeket és megbarátkozni – sőt mi több, megszeretni önmagamat.

Rájöttem, hogy az első és legfontosabb embernek az életemben saját magamnak kell lennem, hiszen minden belőlem indul ki és végül hozzám tér vissza – Én vagyok az indok és az ok mindenre.

Nem okolhatok senkit és semmit az életemért, a körülményeimért, a kapcsolataimért – hiszen mindenért én vagyok a felelős és ha én rendben vagyok magammal – elfogadom és szeretem magamat, akkor körülöttem is minden a helyére kerül majd.

Igazából semmi sem változott, mégis minden megváltozott. Egyszerűen lecseréltem azt a szemüveget, amin keresztül addig a világomat szemléltem.

  

Belevágtam!

Eldöntöttem, hogy a kezembe veszem az irányítást. Nagy bátorságra volt szükségem, hogy hátrahagyjam az addigi életemet, a biztonságosnak vélt munkámat, a fix fizetésemet és felrúgjak mindent, kilépjek a mókuskerékből – ezzel együtt a komfortzónámból is – és saját vállalkozásba / önmegvalósításba kezdjek.

Miután igazán belevetettem magam az önismeretembe, a határaim egyre inkább tágultak és éreztem, hogy a jelenlegi életem már nem azt adta amit vártam – már nem engem szolgált.

Nekiláttam kutatni magamban a szenvedélyem után és rövid idő alatt letisztult bennem a kép és mindaz amire vágytam – két szenvedélyem egybeolvasztásával (a divat és az önfejlesztés) megszületett a CABALA és egyhamar elindultam egy számomra még teljesen ismeretlen úton. Belekezdtem egy szakmába, amiben azelőtt sosem dolgoztam, nem volt benne tapasztalatom, nem volt semmiféle viszonyítási alapom, sem ismerettségem, kapcsolataim. Kezdetben csupán a magamba vetett hitemre és a lelkesedésemre hagyatkozhattam, de mindezek ellenére tudtam, hogy ez számomra a helyes irány.

Maga a márka nevelgetése is hatalmas önismereti utazás számomra. Minden nap - minden kudarc és minden siker után új tapasztalatokra csodálkozok rá, új dolgokat ismerek fel magamban – sőt rendszeresen megesik, hogy új félelmekkel és hitrendszerekkel is találkozom. Jelenleg a napjaim nagyrészét a komfortzónámon kívül töltöm, hiszen számomra eddig ismeretlen terepen mozgok – de hiszem, hogy az életnek csak így van értelme: folyamatosan le kell győznünk önmagunkat, hogy végül igazán megtaláljuk és megismerjük azt, aki igazán vagyunk.

 

_mg_7201_masolat.jpg
 

CABALA

A CABALA egy ruhamárka, de nem csak egy ruhamárka.

Egy önismereti eszköz, egy fejlődési lehetőség, folyamatos motiváció, töltődés és pozitív energia. A CABALA lényegében mindaz ami bennem van, folyamatosan magamból töltekezem és inspirálódom, az én példámon keresztül próbálok segíteni a hölgyeknek – megvalósítani és átadni mindent egy divatos ruha formájában, amiről tudom azt, hogy nekem nagy segítség és igazán hasznát veszem a mindennapjaim során.

Célkitűzésem, hogy nők ezreinek az életét változtassam meg, billentsem ki pozitív irányba és adjak a kezdükbe – testükre – egy olyan „eszközt“ mellyel kiegyensúlyozottabban, boldogabban érezhetik magukat.

A CABALA-ról és a kabalaruhákról bővebben ITT olvashatsz.

 

Utazás 

 Fogalmam sincsen, hogy hova vezet és hogyan fog végződni az utam, de talán ez nem is fontos. Tudom azt, hogy most az utamon vagyok és csak ez számít.

Nem vagyok mostanra még én sem az önbizalom mintapéldánya, én is nap mint nap megvívom még a harcaimat saját magammal és a démonjaimmal, nem tudtam még elengedni az összes félelmemet sem – sőt, igazából mióta a saját lábamra álltam és vállalkozásba kezdtem inkább még több eddig rejtegetett mumusommal kell szembesüljek – de kellenek a kihívások, hiszen ezek nélkül nincsen fejlődés sem.

Viszont átélem és megélem azokat, amit minden fiatal vállalkozó, amit minden önfejlesztő kalandor megélhet és talán ettől lesznek hitelesek a szavaim. Hiszem, hogy így válik igazán motiválóvá az én történetem és így nyújthat neked valódi segítséget.

A bejegyzés trackback címe:

http://elekbetti.blog.hu/api/trackback/id/tr7312385011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.