Elek Betti

7 hasznos gondolat egy vállalkozás elindításához – avagy a CABALA születésének története

7 hasznos gondolat egy vállalkozás elindításához – avagy a CABALA születésének története

2017. augusztus 26.


photofactory2_masolat.jpg

Hatalmas fába vágtam az elég életlen fejszémet amikor "vállalkozósdiba" kezdtem. Ugyan a környezetemben sokan voltak vállalkozók - nem voltak teljesen ufók ismeretlenek a számomra - viszont én korábban még a gondolattal sem játszottam el, hogy egyszer hozzájuk hasonlóan belekezdjek bármibe is. Egy teljesen új élethelyzet - és általa kapott új életszemlélet egy csapásra megváltoztatott mindent és hirtelen azon kaptam magam, hogy a vállalkozásomon munkálkodom. Nem igazán mondanám, hogy hosszas előkészületek, utánajárások előzték meg mindezt - sokkal inkább jellemezte az elindulást a heves női természetem: mindent rögtön, zsigerből, megérzésből.

Nem mondom, hogy ez a legbölcsebb folyamat, ahogyan én belevágtam – sőt, egész biztos, hogy nem – te szerintem a bevezető részt ne így csináld. Eszerint tehát a -1. lépés az lenne, hogy tervezd meg alaposan, kérjél megannyi tanácsot és informálódj mindenhonnan és annyit, amennyit tudsz. (Erről sajnos én nem tudok nyilatkozni, ezért ezt a pontot át is ugornám.. )

Nos, a meggyőző és hiteles bevezető után elmesélném nektek az én vállalkozásom születésének történetét - pár lényeges szempontot kiemelve. Ugyan az én vállalkozásom is még jócskán gyerekcipőben jár, de már ezidő alatt többet tanultam az élettől, az életről és saját magamról, mint eddig valaha - ezért úgy érzem, hogy meg tudok fogalmazni pár gondolatot, ami másnak is hasznos lehet ha hasonló folyamat előtt áll.

Még az elején fontos kiemelnem még egy tényt, ami elég meghatározó része a vállalkozásomnak – és ami a férfiaknak nem lesz túl nagy segítség.  Ez pedig nem más, mint a jól ismert “női megérzés”, haha. Talán ha meg kellene fogalmaznom, hogy milyen nagy különbséget látok ma egy nő és egy férfi által vezetett vállalkozásban, akkor ezt biztosan kiemelném – nálunk nagyobb szerepet kap és jobban odafigyelünk arra a bizonyos kis hangra.. Érdemes rá odafigyelni! (apróbetűs rész vége.)

 

“Fedezd fel a szenvedélyed”

Közel 2 és fél évvel ezelőtt elhatároztam, hogy a saját lábamra szeretnék állni, csak még azt nem tudtam hogyan és miként. Szóval nálam előbb született meg a gondolat, hogy vállalkozni szeretnék és csak azután a “hogyan és mégis mit?”. Kutatásba kezdtem hát: elkezdtem jobban felfedezni önmagamat - azt, hogy mit szeretek csinálni szabadidőmben, mi az ami kikapcsol, ami jó kedvre derít, ami feltölt. Mi az, amit akkor is csinálnék ha nem fizetnének érte?! Emellett persze szükség volt tehetségre is, ezért az előnyeimre koncentráltam – arra, hogy miben vagyok jó, miben lehetek akár jobb vagy ügyesebb, mint más – Mi az a tulajdonság, tehetség amit én ajándékba kaptam az élettől?

Kicsi gyerekkorom óta imádok rajzolni, festeni, alkotni. Ez a szenvedély végigkísért engem az életem során, de sosem tulajdonítottam neki kellő figyelmet . Kezdetben táncos szerettem volna lenni – közben pedig hatalmas lelkesedéssel terveztem meg minden fellépőruhánkat és másét is. Imádtam. ... Elvégeztem több különböző tanfolyamot és főiskolát is, melyek közben olyan mélyen elnyomtam magamban a szenvedélyemet, hogy már alig volt része az életemnek. Igyekeztem megfelelni az elvárt normáknak, közben pedig tudatosan elhagyni mindazt ami engem valójában boldoggá tesz. Nagy szerencsém, hogy végül a keresésére indultam és nem hagytam, hogy teljesen kiírtsam az életemből. 

Sokan elkövetjük azt a hibát, hogy másnak az életét próbáljuk meg élni - más céljainak és elvásárainak megfelelni - elvégzünk sok olyan iskolát, amihez semmi kedvünk, közünk csak azért, mert más ezt várja el tőlünk - közben meg teljesen elfelejtünk önmagunk lenni és elfelejtünk a szenvedélyünknek élni. Pedig miben másban lennél a legjobb, ha nem abban amit szívvel-lélekkel imádsz csinálni?!

Ne hallgass másra - csak a szívedre! Keresd meg a te igazi szenvedélyedet!!

Én kicsi korom óta imádom a divatot. Az egyszerűség áll hozzám közel, rajongok az egyszerű és letisztult darabokért, melyekben folyton a lehetőséget keresem. Miután az önfejlesztés is bekúszott az életembe és a részemmé vált, már nem volt bennem több kérdőjel annak kapcsán, hogy mihez szeretnék kezdeni. Nálam végül így állt össze a kép.

 

“Tanulj”

 Az elindulás előtt újabb tanfolyamok és ismételten tanulás következett. Mivel én egy olyan szakmát választott magamnak, ami azelőtt nekem idegen volt, ezért szükségem volt rá, hogy belemélyedjek minden szegletébe – és nem mellesleg igényem is volt rá. Szerettem volna belelátni az előkészítés és a gyártás minden folyamatába és megismerni azt, ezért igyekeztem mindenből legalább egy keveset magamba szívni és sok esetben autodidakta mód sajátítottam el az addig még ismeretlen, de szükséges tudást.

Az én véleményem az, hogy nem kell neked mindenhez értened ahhoz, hogy belekezdj valamibe – adott esetben egy divatvállalkozásba – de előnyt jelent, hogyha ismered a folyamatokat, átlátod az egészet, nem tudnak beléd kötni, átverni és te is könnyebben mozogsz a területeken és egyszerűen elsimítod az esetleges hibákat.

Légy jobb mindhalálig. Mindig lehet és mindig kell is újat tanulnunk – ez az a folyamat melyet azóta is gyakran ismételgetek. Igyekszem minél többet látni és tanulni. Leginkább, hogy megkönnyítsem a saját dolgom és tökéletesítsem saját magamat – és a márkát is ezáltal.

 

“Ne hallgass másra, csak a megérzéseidre.”

 Ez talán egy érdekes megjegyzés lesz, de mindenképpen szeretnék róla szót/betűt ejteni, hiszen az én elindulásomban nagy szerepet játszot és hiszem, hogyha akkor másképp döntök akkor még ma sem indultam volna el.

Ha eléggé hiszel magadban és abban, amivel foglalkozni szeretnél akkor nincsen másra szükséged – csak arra, hogy elindulj!

Nagyon sokan tanácsolták nekem az elindulásom hajnalán, hogy még korai nekikezdenem. "Tanuld még meg ezt is meg azt is. Maradj még pár évet az iskolában tanulni." - Hallgattam ezt rengetegszer másoktól. Ahogy az előbb is említettem a tanulás fontos és szükséges is, de nem a megvalósítás kárára – és vonatkozhat ez az indulásra vagy éppen más az aktív időszakra is. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a tanfolyamok mellett megfeledkeznek alkalmazni is a megtanultakat. 

Visszavezetve az én példámra: Még most is az iskolapadban ülnék, hogyha másokra hallgatok – hiszen még most sem tudok mindent. De nekem akkor volt egy ötletem, akkor éreztem magamban elég hitet, akkor volt meg a kellő motivációm, akkor éreztem magamban az égető vágyat, hogy megvalósítsam mindazt – Ez, és csakis ez segített nekem akkor, hogy ha a nehézségek árán is, de elindultam. (És a kezdeti nehézségeket - mert azok mindig vannak és lesznek – csakis a hited az amit át tud segíteni, nem pedig a sok tudás.)

Mindig van mit tanulni, sosincs olyan, hogy mindent tudnánk. Sőt. Megannyiszor érzem én is azt, hogy mennyire nem értek még semmihez - vagy legalábbis nagyon sok mindenhez, ami a hasznomra válhatna, de ha arra várok, hogy "készen legyek" akkor már régen elkéstem.

 

“Találd meg a saját hangodat”

 A vállalkozásom, a CABALA indulásakor már teljesen tisztán tudtam, hogy mi az én misszióm, mit szeretnék üzenni és mi a ruháim szerepe – az viszont időbe telt mire rájöttem arra, hogy hogyan tudnám ezt a legmegfelelőbb módon kommunikálni úgy, hogy ez mások számára is érthető és egyértelmű legyen.

A kezdeti elképzeléseim szerint csupán a ruhákat és a rajtuk, bennük rejlő üzenetet szerettem volna kidomborítani úgy, hogy én közben a háttérben ismeretlen maradok.Úgy gondoltam, hogy a tartalom elég és kellően fontos, hogy megállja “egyedül” is a helyét, emellett pedig szörnyen idegen volt számomra, hogy az arca legyek a márkámnak. Hamar rá kellett jönnöm, hogy ez számomra nem a legideálisabb módszer és azt, amit én szeretnék közvetíteni a ruháimon keresztül csak magamon - a saját példámon - keresztül tudom átadni. Elkezdtem személyesebb posztokat írni, saját magamon befotózni a termékeket, elmesélni az én megéléseimet a ruháimmal kapcsolatban. Nehéz folyamat volt ez nekem, mert nem volt egyszerű ennyire megnyílnom a világ felé és viszonylag hosszú időbe telt mire rátaláltam, hogy hogyan kell ezt csinálni. 

Személyes márka lett a CABALA. Úgy gondolom, hogy manapság már nagyon sok esetben elkerülhetetlen, sőt inkább úgy fogalmaznék, hogy nagyon fontos az, hogy valami 'énmárkává' alakuljon. Nagyobb igény van rá és sokkal érthetőbb, szerethetőbb is. Viszonylag ez egy hosszú út – ahogyan az önismeret is. Én is egyre jobban merem beletenni magam, megosztani a gondolataimat és együtt létezni a márkával – és veletek. 

Erre talán nem létezik megfelelő tanács, hiszen ezt senki nem mondhatja meg neked, hogy hogyan csináld, mi az ami jó, ami beválik. Ezt csakis te tapasztalhatod meg saját magadon és a célcsoportodnak megfelelően. Minden esetben hosszú folyamat, de annál édesebb.

  

“Tedd bele mindazt, ami te magad vagy.”

 A márka születése óta saját magamból inspirálódom minden esetben. Minden egyes kollekció és üzenet az alapján született és születik meg, hogy bennem éppen milyen érzések és gondolatok munkálkodnak. Befolyásolja az aktuális kollekció témáját az, hogy adott időszakban éppen milyen hatások és rácsodálkozások érnek. Hiszem, hogy ezekkel nekem mindig dolgom van – én pedig a megoldást mindig a ruháimban keresem. Az egész egyfajta öngyógyítás is számomra, ami működik. És hiszem, hogyha nekem igényem van minderre, ha engem foglalkoztat egy gondolat – adott esetben talán egy probléma – biztos vagyok benne, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Az én célom, hogy ezekre megoldást találjak és ezáltal motiváljak másokat is a ruháimon keresztül.

Mindenki másképp kommunikál, mindenkinek mások az előnyei és másmilyen az egyénisége is, amely jó esetben minden vállalkozáson meglátszik. Nekem különösen fontos volt és az is lesz mindig is, hogy az én vállalkozásom ízig-vérig engem tükrözzön. Csak úgy tudom hitelesen képviselni és teljes mellszélességgel kiállni mellette, hogyha az én értékeim és elvárásaim szerint épül.
cabala.jpg

“Legyen egy küldetésed”

Talán ezt kellett volna a legelső pontban megfogalmaznom, hiszen ez minden vállalkozásnak a lelke – véleményem szerint. Azt gondolom, hogy egy vállalkozás, ami szívből születik és a szívünk által vezérelve működik, az sohasem lehet igazán öncélú és mindig társul mellé egy nemes cél, egy lényeges küldetés. Így van csak igazán értelme valamibe belekezdeni. Amellett, hogy téged is folyamatosan erősít, motivál az általad kitűzött cél, azok az emberek is könnyebben csatlakoznak majd hozzád, akik az általad választott küldetéssel azonosulni tudnak.

Az én vállalkozásomnak igazán fontos missziója van. Célom, hogy akár nők ezreinek változtassam meg a gondolkozását, billentsem el a mindennapi szokásait pozitívabb irányba, adjak egy kapaszkodót, motiváció, mantrát, ami szebbé varázsolhatja a napjukat, hetüket, életüket – nem mellesleg egy csodálatos, finom puha és elegáns ruhába csomagolva mindezt. 

  

Hinni kell a termékben – ha te nem hiszel benne akkor ki fog?

Semmilyen marketing tréning és tanácsadó, eladási technika és titkos varázstrükk sem lesz képes eladni a termékedet, ha a legfontosabb összetevője hiányzik belőle - ezt pedig nem a gyártósoron kell keresned.

A legfontosabb - és legyen ez a zárógondolatom - az, hogy te magad szerelmes legyél abba amit csinálsz. Legyél szerelmes az összes termékedbe és szolgáltatásodba, amit nyújtasz másoknak. Ha meg vagy győződve róla, hogy ennél jobban nem adhatsz a világnak akkor nincs kétség a sikerességét illetően, de mindaddig amíg te magad nem hiszel benne - magadban, a termékedben, a vállalkozásodban - addig más sem fog.

 

 

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzésemet és bízom benne, hogy találtál benne hasznos gondolatokat. :)  

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elekbetti.blog.hu/api/trackback/id/tr7012759448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.